Okleveles biológus, egyetemi doktor (1942), a biológiai tudományok kandidátusa (1952), Állami díjas (1988). Neves természettudós családból származott, négy évtizedes aktív szolgálatát a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben töltötte, mint kutató, igazgatóhelyettes és megbízott igazgató, utóbb tudományos főmunkatárs. 1966-69 között FAO szakértőként működött Ghánában, majd ezt követően 1974-ig Egyiptomban. Pályafutása során a világ majd’ minden szegletét beutazta, mint FAO, vagy UNEP szakértő. A vizek – különösen a Balaton – kémiai, ill. a halfajok ökológiai vizsgálatai álltak kutatásának középpontjában, de behatóan foglalkozott a trópusok limnológiai viszonyaival. Szakirodalmi munkásságát mintegy 1000 tudományos publikáció mellett két könyv is jelzi. Legnépszerűbb művét „Változó Balaton: Élet a vízben és a parton” címmel 1983-ban a Natura kiadó jelentette meg. Hazai előadásain kívül a nemzetközi tudományos ülések, kongresszusok – soknyelvű – előadója. Az MTA köztestületi tagjaként a Hidrobiológiai Bizottságban fejtett ki tudományos tevékenységet. Lelkes tihanyi lokálpatriótaként számos egyesületben fejtett ki közéleti tevékenységet.

A Magyar Hidrológiai Társaságnak 1949-től volt tagja, a Limnológiai Szakosztályának két cikluson át (1985-1991 között) elnöke. Munkásságáért 1967-ben Bogdánfy Ödön emlékérmet, 1981-ben Schafarzik Ferenc emlékérmet kapott; 1990-ben a MHT Tiszteleti Tag címmel tüntette ki. 2011-ben – nemzetközileg is nagyra becsült hidrobiológiai kutatásaiért, oktatói és tudományos ismeretterjesztői tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként – Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült.

2012. május 18-án temették el Tihanyban.

Emlékét megőrizzük!