Hasznosi-tározó

A tározó a Kövicses-patak völgyében, Pásztó város Hasznos nevű településrésze felett kb. 1,5 km-re helyezkedik el, 1973 és 1984 között épült, víztermelési feladatot 1986 óta lát el. Létesítésének célja ivóvíz biztosítása, illetve vízpótlás szolgáltatása a régió településeinek.

A tározó térfogata 2,1 millió m3, felülete 23 ha, átlagmélysége 15 m, gátja Magyarország legmagasabb völgyzárógátja.
A hazánk egyik legnagyobb esésű vízfolyásán létesített tározó vízgyűjtője meglehetősen érzékeny az időjárási szélsőségekre, amit az elmúlt években többször is tapasztalhattunk.

Salgótarjáni Bányászati Múzeum

Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, természetes, földalatti szénbányászati múzeuma.

A nógrádi szénmedence múltját, műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézmény a város szívében induló József lejtősakna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében jött létre.

1965. április 30.-án nyitották meg, 1980-ban nyilvánították ipari műemlékké. A múzeum látogatója bányatérségekben jár, melyet erre a célra alakítottak, bővítettek ki. Láthatja a vágathajtást, nyomon követheti a fejtési-jövesztési munkát, a csákánnyal való jövesztést, a fúró-robbantó, majd a fejtőkalapácsos munkán keresztül a maróhengeres frontfejtésig. Megtekintheti a rakodó és szállító munka változatainak fejlődését is.

A múzeumot az évezred elején felújították, és az új állandó föld alatti kiállítást 2005. február 24-én nyitották meg, azzal a céllal, hogy korszerű, élményt adó módon juttassa ismeretekhez a látogatókat.

Komra-völgyi tározó, Ráróspusztai vízkivétel

A Komra-völgyi tározót és a hozzá tartozó létesítményeket 1978-ban helyezték üzembe az észak-nógrádi térség ívóvízellátásának biztosítására, a Karancs festői környezetében. A tározó térfogata 4,4 millió m3, felülete 49 ha, átlagmélysége 8 m, völgyzárógátjának magassága pedig alig marad el a Hasznosi tározóétól. A tározótér a Komra-patak vízgyűjtőjének nagy részét érinti, ezért napjainkban a patak már nem is létezik. Mivel a vízgyűjtőterületről nem mindig érkezik a tározó feltöltéséhez elegendő vízmennyiség, ezért az utánpótlást a közeli Ipoly folyóból, felszíni vízkivétellel oldják meg. Az erre a célra létesített Ráróspusztai duzzasztótól és vízkivételi műtől mintegy 3 km hosszú vezeték szállítja a vizet a tározóba.

A tározóból kivett vizet a Mihálygergei tisztítómű teszi ivóvíz-minőségűvé, dobszűrés, derítés, KARY gyorsszűrés, aktívszén-szűrés, klór-dioxidos fertőtlenítés technológiai sorral. A tisztított ivóvíz átemelő szivattyúk segítségével jut el a fogyasztókhoz.