A Bíráló Bizottság tagjai hosszas és számos szempontot mérlegelő vita alapján, többségi szavazataránnyal, úgy döntöttek, hogy 2013-ben a két díjat a következő pályaművek kapják, az első szerző, és a társszerzők nevének abc sorrendje alapján:

Kern Anita - Bánfi Renáta - Kádár Mihály - Vargha Márta:

Vízzel terjedő vírusok a hazai felszíni és fürdővizekben 2006-2009.
(Egészségtudomány, LV. évf. 2011. 2. szám 77-87.o.)

Részletes indoklás:

Magyarországon, a jelenlegi közegészségügyi gyakorlatban csak az ún. „indikátor baktériumok” csíraszáma alapján történik a természetes vizek mikobiális minősítése. Ezek a fekális szennyezést jelző baktériumok azonban nem adnak információt – a víz eredetű humán megbetegedések többségét okozó – vírusok jelenlétéről.
Magyarországon első alkalommal került sor olyan jellegű vizsgálat sorozatra, amely a „baktérium-vírus jelenlét” összefüggéseit kutatja természetes vizeinkben.
A szerzők 94 vízmintát (80 folyóvíz, 14 töltő-ürítő medencés fürdővíz) vizsgáltak az Adenoviridae és Caliciviridae víruscsaládok képviselőinek jelenlétére, valamint fekális szennyezést jelző baktériumok jelenlétére vonatkozóan.
Felszíni vizekre vonatkozóan újszerűnek tekinthető koncentrálási módszert fejlesztettek ki a szerzők, amely a gyakorlatban jól alkalmazható.
Vizsgálataik azt igazolják, hogy mind a természetes fürdővizek (Tisza, Duna) mind a medencés fürdővizek esetén számolni kell a humán kórokozó vírusok jelenlétéből adódó egészségügyi kockázattal.
A jövőben elengedhetetlenné válik a szabadvízi- és medencés strandok vizének humán patogén vírusokra kiterjedő mikrobiológiai vizsgálata.

Scheuer Gyula:

A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálata
(HK, 2012. 92. évf. 1. sz. 1-12. o.)

Részletes indoklás:

Szerző több éve eredményesen vizsgálja a karsztos hévizek és a lemez-tektonika közötti kapcsolatot. Munkájának célja a vízkörforgalom megismerése és az aktív lemez-tektonikai folyamatokkal való kapcsolat bizonyítása. A kitűzött cél és a megvalósítása mindenképpen újszerű. Vizsgálatához a legkorszerűbb módszerrel végzett elemzési adatokat használta fel a nyomelemek kimutatására.
A nyomelem vizsgálatok bizonyítják, hogy azok mennyiségében és eloszlásában alapvető eltérések mutathatók ki. Ezek alapján megkülönböztethetők vezető nyomelemek: a bór a stroncium, fluor, lítium, bróm, jód bárium, rubidium és cézium. Többi vizsgált elem csak ritkán haladja meg a 10 µg/L mennyiséget. Ezért a vezető nyomelemek mennyisége és eloszlása alapján tipizálhatók a vizsgált karsztos hévizek.

Nyomelemekben gazdag vizek bizonyítják az aktív lemeztektonikai viszonyok közötti áramlási útvonalakat.

A sokoldalúan megvilágított és feldolgozott lelőhelyek környezetét jól érthetően körvonalazza, amely mind a földtani, mind a vízügyi szakemberek részére világos megfogalmazású.

 A kutatás jelenlegi szintje feltételezetten bizonyítja a mikroelemek egy részének a köpenyből való feláramlását, amely a lemeztektonika hatására következett be, ezért is helyes és indokolt volt az ilyen irányú kutatás eddigi eredményének bemutatása.