Az ivóvízellátási lánc kockázatfelmérésre valamint megelőző és alkalmazott kockázatkezelésre alapozott üzemeltetése, üzemeltetői tervezés és fejlesztési irányok az ivóvízellátó rendszereknél, a népegészségügyi követelmények.

Részletes információk a Hírlevél 5-6. oldalán

Időpont: 2022. október 4. (kedd), 10.00

Helyszín: 1051 Budapest, Sas u. 25. IV. emelet, Magyar Víziközmű Szövetség konferenciaterme

Rendezők:
• MHT Vízminőségi és Víztechnológiai Szakosztály
• MHT Vízellátási Szakosztály,
• a Magyar Víziközmű Szövetség és a
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar – Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék támogatásával  és a
• Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium támogatásával

Részvétel:

A 2022. évi Ivóvízbiztonsági szakmai napra a teremkapacitás elérése miatt a regisztráció lezárult.

Program
Levezető elnök: Dr. Borsányi Mátyás elnök – MHT Vízminőségi és Víztechnológiai Szakosztály

10:00 – 10:10
Megnyitó
Dr. Borsányi Mátyás elnök – MHT Vízminőségi és Víztechnológiai Szakosztály

10:10 – 10:35
Magyarné Bede Marianna – VCSM ZRt. Szolnok
VCSM ZRt. Szolnok vízbiztonsági tervezés folyamata, üzemi alkalmazása és a gyakorlati tapasztalatok felülvizsgálati tervbe illesztése

Az előadás célja, hogy többek között bemutassa az elsők között megjelenő (azóta módosított) vízbiztonsági tervezés jogszabályi hátterét, a tervezés folyamatát, illetve az értékelési rendszer meghatározását és törvényszerűségeinek kiválasztását. Részletesen ismertetésre kerül a felszíni víztisztítás egy kiválasztott fázisának konkrét kockázatelemzése. Különböző példákon keresztül szó lesz az engedélyezett ivóvízbiztonsági terv napi folyamatokban történő üzemi alkalmazásáról, a gyakorlati tapasztalatok felülvizsgálati tervbe illesztéséről, a havária események kezeléséről és a rendszer sajátosságairól.

10:35 – 11:00    
Dr. Fülöp Roland, Bódi Gábor – BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
… ami a vízi közmű törvényből kimaradt

Címszavak: rendszer vizsgálat, hidraulika és vízminőség, gördülő fejlesztési terv, vízbiztonsági terv, tervrendszerek egymásra hatásának figyelembevétele

A 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról jogszabály célja a „nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása”. A jogszabály ezáltal kívánja deklarálni a vízellátás célját, ami a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása. Másodlagos cél a lehető legolcsóbban. Ezzel kapcsolatos fogalmak. Ezek egyértelműen kimondva nincsenek az alapelvek közt, de bújtatva megtalálhatók benne. Azok a műszaki feladatok, melyek ezen célok megvalósulását garantálhatják, az alábbiak:

 • Kitermelt víz mennyiségének optimalizálása – vízveszteségi stratégia (tisztítás, hálózat)
 • Kitermelt víz minősége – vízbázisvédelem, vízbiztonsági tervrendszer,
 • Vízminőség megőrzése a hálózatban – vízigény számításokon alapuló, hidraulikai vizsgálatok, vízminőség elemzés a hálózatban
 • Vízhiány csökkentése– egyebeken túl a hálózat hidraulikai kapacitások biztosítása, hibastatisztikán alapuló rekonstrukciós terv  
 • Vízveszteség csökkentés, energiahatékonyság növelés – nyomásmenedzsment

A végrehajtási rendeletben szereplő gördülő fejlesztési terv készítése szavatolná a célok megvalósulását. Azonban a kihirdettet jogszabályból a fontos részek maradtak ki a tervezethez képest, amely így kevésbé szavatolja a célok elérését.

11:00 – 11:35
Bufa-Dőrr Zsuzsanna – Nemzeti Népegészségügyi Központ
Az „EU 2021/2184 átdolgozott irányelv az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről”, átültetése a hazai jogrendbe

Az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 22-én fogadta el az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020/2184 Irányelvét. A módosítás 5 fő területet érint: a kockázat alapú ivóvízminőség felügyelet kiterjesztése a teljes ivóvízellátási láncra, a vizsgálandó paraméterek és határértékeik felülvizsgálata az új tudományos bizonyítékok alapján, a vízzel érintkező anyagok szabályozásának és engedélyezésének egységesítése, a lakossági tájékoztatás átalakítása, az ivóvízhez nem vagy csak korlátozottan hozzáférő csoportok hozzáférésének javítása. Közegészségügyi és ivóvíz-biztonsági szempontból a javaslattal elérni kívánt célkitűzések, módosítási területek kiemelten támogathatók. Az ivóvízminőség-felügyelet változása olyan jelentős mértékű, hogy annak átültetése az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet módosítása helyett egy új Kormányrendelet megalkotását teszi szükségessé és vele együtt számos kapcsolódó jogszabály módosítása várható. A jogszabálymódosítások közigazgatási egyeztetése megkezdődött, elfogadásuk  végső határideje 2023. január 12.

11:35 – 11:55
Dr. Laky Dóra, Souha Neguez – BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
Klorát ion az ivóvízben – K+F feladatok a 2020/2184 EU irányelv kapcsán

A 2020/2184 EU Irányelv alapján a vízben maximálisan megengedhető klorát ion koncentráció 0,25 mg/l (0,7 mg/l). Ezen komponens mennyiségét a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet nem szabályozza, azonban a 2023. januárjában hatályba lépő új kormányrendelet tartalmazni fogja. Az előadás bemutatja, hogy milyen esetekben jelenhet meg klorát ion az ivóvízben, különös tekintettel a nátrium-hipokloritot alkalmazó törésponti technológiákra. A BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék részt vesz egy most induló kutatási projektben, melynek egyik alprojektje a 2020/2184 EU Irányelv bevezetésével kapcsolatos kutatási-fejlesztési feladatokkal foglalkozik, ezen belül is kiemelten a klorát ion kérdésével. Az előadásban röviden bemutatjuk a projekt keretén belül tervezett kutatási feladatokat.

11:55 – 12:20
SZÜNET

12:20 – 12:45
Horányiné Csiszár Gabriella – MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft.
Innovatív megoldások a MIVÍZ Kft-nél a vízbiztonság tükrében

Miskolc város ivóvízellátása elsősorban a Bükk hegység karsztvíz termelő létesítményeire épül, ezek 109 éve szolgáltatják az ivóvizet Miskolc és a környező települések fogyasztói részére. A karsztvíz kitermelése egyrészt gravitációs vízművekben (Szinva-forrási vízmű, Anna-forrási vízmű, Felső-forrási vízmű) és önálló egységnek tekinthető Ómassa vízműtelep (Ómassa település vízellátása), másrészt szivattyús üzemű vízművekben (Miskolctapolcai vízmű, Tavi-forrási vízmű, Szent György-forrási vízmű, Királykúti vízmű (jelenleg üzemen kívül)) történik.

A MIVÍZ Kft. működése során mindig fokozottan figyelembe vette a vízbiztonságot azért, hogy fogyasztói számára a legjobb minőségű csapvizet biztosítsa. A miskolci vízbázisok kitűnő vízminősége mellett, kiemelten érzékenyek. Feladatunk, a vízbiztonság előtérbe helyezése mellett az, hogy a fogyasztók ezeket a kihívásokat ne érezzék meg. A veszélyhelyzetek megelőzésével, illetve kezelésével párhuzamosan a vízszolgáltatás biztonságának megőrzése érdekében fejlesztéseket hajtottunk és hajtunk végre.

Miskolc város csodás vízkinccsel rendelkezik, itt a Bükk lábánál friss, hűs forrásvizet, karsztvizet, bükki csapvizet isznak az ivóvíz fogyasztók. Előadásomban bemutatom a miskolci vízbázisokat, a szolgáltatott ivóvíz biztonsági tényezőit, a kihívásokat, és azokat a fejlesztéseket, melyeket megvalósítottunk és szeretnénk megvalósítani, és melyek egyedivé teszik itt a Bükk lábánál az ivóvíz szolgáltatást.

12:45 – 13:10
Radács Attila – BAKONYKARSZT Zrt.
A vízbiztonsági tervek (VBT) üzemeltetési tapasztalatai, valamint jobbító szándékú javaslatok megfogalmazása

Az előadás kivonata:
 • A VBT készítésével kapcsolatos tapasztalatok.
 • Engedélyezés és az időszakos felülvizsgálatok kérdései.
 • A VBT hasznosítása a mindennapokban.
 • Felkészülés a változásokra, javaslatok.

13:10 – 13:45
Baki Berta – Pápai Vízmű; Zerkowitz Tamás – Hidrokomplex Kft.
Az Ivóvízminőség-javító program tapasztalatai

Baki Berta – Pápai Vízmű
Az Ivóvízminőség-javító program – üzemeltetési tapasztalatok

Előadásomban bemutatom, hogy a KEHOP programban megjelölt települések esetében milyen „szakszerű” üzemeltetéssel tudta biztosítani az üzemeltető a jogszabály szerinti ivóvízminőséget és milyen változást hozott a hosszú évek alatt elkészült (ahol már kész van) víztisztítómű. Előadásom kiegészítőjeként Zerkowitz Tamás gyakorlati példákkal szemlélteti a tervezés és kivitelezés fázisait.

Zerkowitz Tamás – Hidrokomplex Kft.
Az Ivóvízminőség-javító program – tervezési tapasztalatok

Az ivóvízminőség-javító programban megvalósult sok létesítmény sok-sok tanulságot is hozott. A megválasztott technológiák, azok méretezése, de főképpen a megvalósítás apró részletei sok mindent elárulnak "szakmai közéletünkből", sajnos az oktatástól a tervezésen keresztül a megvalósításig és az üzemeltetésig számos "érdekességgel" lehet találkozni. És persze, tágabb, "ivóvizes" környezetünkben pedig továbbiakkal...

13:45
Dr. Borsányi Mátyás, Összefoglalás