A hidrológiai előrejelzések fejlesztése

Hidraulikai és Műszaki hidrológiai Szakosztály előadóülése

E: Bálint Gábor

előadáscímek és rövid kivonatok:

Bálint Gábor (VITUKI): Bevezető - Tendenciák és lehetőségek a hidrológia és hidrológiai előrejelző rendszerek fejlesztése területén

Dr. Bonta Imre (OMSZ): Hidrológiai célú mennyiségi csapadék-előrejelzés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
Az OMSZ mind ultrarövidtávon, mind rövid- és középtávon alkalmaz olyan eszközöket és modelleket, amelyekkel a tudomány mai állása szerinti legjobb beválású előrejelzéseket lehet készíteni. Ultrarövidtávon a radarhálózat (amelynek negyedik tagja tervezés alatt van), és a nem-hidrosztatikus mezoskálájú, igen finom felbontású (horizontálisan 2,5-3 km), valamint a numerikus előrejelző modellek (AROME, WRF) említendők. A középtávú prognózisok döntően a világon legjobb beválást mutató, összeurópai együttműködés keretében futtatott ECMWF modellre épülnek. A modell determinisztikus változatának horizontális felbontása jelenleg 16 km, de a jövőben a felbontás tovább javulhat, a tervek szerint a következő években 11 km-re csökken. A középtávú előrejelzések alapvetően a determinisztikus változata épülnek, de a szinoptikusok az ötödik hatodik napot követően figyelembe veszik az ensemble rendszer eredményeit is. Az elmúlt évtől kezdve a mennyiségi csapadék-előrejelzésekre vonatkozó ensemble információkat folyamatosan továbbítjuk a vízügyi ágazatnak is. Annak ellenére, hogy a mennyiségi csapadék előrejelzések a legnehezebb részét képezik a meteorológiai előrejelzéseknek, ma már elmondható, hogy a meteorológus szakma képes 5-6 nappal előre is olyan információkat szolgáltatni a vízügy számára, melyek alapvetően fontosak az árvizek előrejelzésénél.

Csík András és dr. Gauzer Balázs: A VITUKI Országos Vízjelző Szolgálat előrejelző rendszere
Az elmúlt évek jól megalapozott fejlesztéseinek köszönhetően a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálat szimulációs és előrejelző rendszere maga mögött hagyta a tisztán koncentrált paraméteres leírásmódot, melyet a rácshálón történő számítások módszertana váltott fel. Az előrejelző rendszer hóolvadás és csapadék-lefolyás modelljei - követve a meteorológiai előrejelzések rácshálón történő közreadásának gyakorlatát - egy rögzített felbontású rácshálón végzik el a szükséges számításokat. A fejlesztésekbe fektetett nem kevés idő és energia megtérülését az operatív vízállás-előrejelzés évről évre növekvő megbízhatósága is igazolja.

Somogyi Péter (NYUDUVIZIG) és Sütheő László (ÉDUVIZIG): A Rába előrejelzési rendszerének fejlesztése
A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság döntése alapján az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül egy közös, a teljes Rába vízgyűjtőre kiterjedő árvízi riasztó és előrejelző rendszert (ProRaab) hoztakt létre. A DHI által fejlesztett MIKE FLOOD WATCH modell-rendszerrel lehetőség nyílik a csapadék, a léghőmérséklet és a vízszint valós idejű adatai valamint az előrejelzett csapadékadatok alapján a lefolyás alakulásának egy bizonyos előrejelzési ideig történő számítására. A modell működési területe a Rába teljes nemzetközi vízgyűjtője. Az előrejelző rendszer alapját koncentrált paraméterű hidrológiai-, és egydimenziós hidraulikai matematikai modellek összehangolt működése adja. A modell az osztrák és magyar meteorológiai szolgálatoknál (ZAMG és OMSZ) működő meteorológiai modellek (Aladin, ECMWF) eredményét, illetve a modellek alsó peremein (Duna) a VITUKI 6 napos hidrológiai előrejelzését használják fel határfeltételként. Az előrejelzés során alkalmazott adat-asszimilációhoz felhasználja a vízügyi szervezeteknél keletkező valósidejű vízrajzi adatokat is. A rendszert Magyarországon a DHI a.s. Prague építette ki. A különböző adatok megfelelő és összehangolt adatáramlását a Vízügyi Környezetvédelmi Központi Igazgatóság szakemberei építették ki és az új vízügyi szervezetben is működtetni kell. Az előrejelző rendszer központját egy automatikus, folyamatos és átfogó előrejelzést végző központi szerver képezi, amely meghatározott időközönként küldi az előrejelzési eredményeket a projektpartnereknél telepített alközpontoknak. Itt a központi modell eredményeinek figyelemmel kísérése mellett lehetőség lesz egyéni modellvizsgálatokra, saját változatok futtatására is. A modellrendszer automatikusan szolgáltat eredményeket, de természetesen árvízi helyzetben számos körülmény mérlegelése után az előrejelzésért felelős környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (NYUDUVIZIG, ÉDUVIZIG) adják ki a hivatalos prognózist. Az előadás bemutatja a kiépült előrejelző rendszer egyes moduljait, az adatáramlás rendszerét és az érintett vízügyi igazgatóságok előrejelző tevékenységét.

Dr. Krámer Tamás (BME): A Rába-völgy részletes árvízi modellezése
A ProRaab(a) projektben az operatív, hidrológiai-hidraulikai alapú árvízi előrejelző rendszer kiépülése mellett egy másik nagy jelentőségű eredmény, hogy hazánkban egyedülállóan részletes 2D árvízi modellt létesítettünk a Felső-Rába völgyére és a Sárvár-Marcaltő közötti Jobbparti szükségtározóra. Ennek eredményeként részletgazdag, területi betekintést nyerünk a hullámtéri lefolyási viszonyokba, a folyó kiöntésének és visszahúzódásának dinamikájába. A Jobbparti szükségtározó 2D modelljét dinamikusan összekapcsoltuk a Rába-Marcal folyórendszer 1D modelljével, hogy a vízkieresztést és a visszavezetést a folyókkal való kölcsönhatással együtt vizsgálhassuk. Ezek a modellek a központi előrejelzésben nem vesznek részt. Szerepük többek között hatásvizsgálatokban, tervezési peremfeltételek megállapításában és a szükségtározó üzemtervének optimalizálásában lesz.

Helyszín: Budapest City Corner irodaház IX. Üllői út 25. IV. 433. Időpont: február 9. 13.00